Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


   Passzívház és napkollektor

passzívház Bizonyára sokunk hallotta már az „igazán olcsó energia a fel nem használt energia” felhívást, amelynek valljuk meg napjainkban egyre nagyobb aktualitása van. A szlogen kitalálója bizonyára arra gondolt, hogy elsősorban az energiahasználatunk minimalizálásával érhetünk el igazán nagy költségmegtakarítást, hiszen amire nincs szükségünk azt nem is kell megtermelni.

Feltehetően hasonló gondolatoktól sarkallva a darmstadti székhelyű „Wohnen und Umwelt“ („Lakás és környezet”) elnevezésű intézetben Dr. Wolfgang Feist professzor az 1980-as években foglalkozni kezdett egy igazán szigorú energetikai követelményeket teljesítő építészeti megoldás kifejlesztésével. A német professzor egy svéd származású kutatótársa segítségével felhasználva a skandináv építészeti elveket 1991- ben létrehozta az első alacsony energiaigényű passzívház prototípusát.

Az eredményeket felhasználva azóta mintegy 15 ezer passzívház épült világszerte és napvilágot látott az úgynevezett passzívház szabvány is. Ennek azért van jelentősége, mivel így szabályozás alá került, hogy mi nevezhető passzívháznak. és mire használhatjuk csupán az alacsony energiájú épület jelzőt. Jelenleg az évenkénti 15 kwh/m2 felhasznált energiamennyiség számít elsődleges kritériumnak a passzívház minősítése során.

Azonban térjünk rá az írás címében található kifejezésre, miért is függ össze bármely megújuló energiaforrást hasznosító berendezés a passzív ház fogalmával. Ehhez tudnunk kell, hogy a passzívházak esetén az energiaigényes használati melegvíz előállítást ugyanúgy, ahogy egy hagyományos épületben meg kell oldani. Mivel passzívházról beszélünk igazán barbár gondolat lenne bármilyen fosszilis energiaforrást alkalmazni a fenti célra.

A probléma megoldására jelenleg a legmegfelelőbb a napkollektoros rendszer alkalmazása. Gondoljunk csak bele,ha a legolcsóbb energia az el nem használt energia, akkor mit tehetünk, ha valaminek a működtetéséhez – jelen esetben a használati melegvíz előállító berendezés – mégis elengedhetetlen az energia befektetés, a válasz a címben keresendő, használjunk olyan energiát, amely ingyen és bőséges mennyiségben áll rendelkezésünkre, a napenergia pedig ilyen.

A minősített passzívházakon kívül számos szép példát láthatunk a 15 kWh kritériumot el ne érő, de azt megközelítő épület megvalósítására. Ugyancsak alapelvként kezd kialakulni az ingatlanfejlesztők és beruházók körében, hogy csak az alacsony energiafogyasztású épületek megvalósítása tekinthető megtérülő befektetésnek, a tervezés alappillére ebben az esetben is a megújuló fűtési és melegvíz előállító rendszer és az alacsony energiaigény megvalósítása. Megjegyezzük, hogy a passzívház szintet elérő épületeknek nincs szüksége fűtési rendszerre, az épület megelégszik a benntartózkodók hő-kibocsátásával a megfelelő tájolásnak köszönhető nagy mennyiségben érkező napfénnyel.

passzívház és napkollektor

Tehát láthatjuk, hogy akár beszéljünk egy alacsony energiájú épületről vagy egy passzívházról, úgy lehetünk igazán hatékonyak és előrelátóak, ha a számunkra nélkülözhetetlen energiát megújuló energiaforrás felhasználásával állítjuk elő, hogy költségeink valóban az elvárható legalacsonyabb szinten maradjanak.

Kapcsolódó cikkek:

A napkollektoros rendszer elemei I.: Puffertároló
A napkollektoros rendszer elemei II.: Vezérlés
A napkollektoros rendszer elemei III.: Szolár szerelési anyagok
Fűtésrásegítés napkollektorral

Kulcsszavak: , , , ,

Segítse munkánkat a Like megnyomásával, hogy még több hasznos információt tehessünk közzé a megújuló energiákról!