Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


   Megújuló energiák tervezése új házba X.: Napkollektoros fűtésrásegítés

A következő írásban megkísérlünk tiszta vizet önteni a pohárba és összefoglalni mindazt, amit akkor kell tudnunk, ha egy fűtésrásegítésre is alkalmazni kívánt napkollektoros rendszert szeretnénk.

A magas energiaárak következtében joggal merül fel bennünk az igény, hogy a napkollektoros rendszerünkkel a fűtési számlánkon is csökkenteni tudjunk.  Ennek megvalósítása a kizárólag használati melegvíz előállításra szolgáló napkollektoros rendszerekhez képest többlet költségekkel jár, azonban akárcsak az egyéb megújuló energiát hasznosító rendszerek, ez is megtérül.

A rendszer felépítése rendkívül kiforrott és a látszattal ellentétben egyáltalán nem bonyolult. A napenergia hasznosítására ebben az esetben is a napkollektor mezőket alkalmazzuk. Ellenben a csak használati melegvizet előállító rendszerekkel a vákuumcsöves napkollektorok ha csak egy kicsivel is, de előnyösebben alkalmazhatóak. Ugyanis a fűtési szezonban az év többi részéhez képest sokkal kevesebb napsütéses órából kell gazdálkodnunk és emellett gyakran igen alacsony kültéri hőmérsékleti viszonyok között. Igazán ekkor tapasztalható meg a vákuumcsöves napkollektorok előnye, itt használható fel igazán az, hogy a vákuum igazán jó hőszigetelő és még zord körülmények között sem szökik el a kollektor abszorber felületén elnyelt hő.  Amennyiben hatékonyan szeretnénk fűtés rásegítésre alkalmazni a rendszerünket a nagyobb kollektor felület betervezése  elengedhetetlen.

Kiemeljük, hogy a szükséges kollektor felület meghatározása minden esetben egyedi mérnöki számítás alapján kell, hogy megtörténjen, ennek hiányában csak a szerencsén múlik, hogy hatékony lesz –e a rendszerünk. Előzetes tájékoztatásul annyi elmondható, hogy a tapasztalati értékek azt mutatják, hogy fűtés rásegítésnél a figyelembe vett felület minden fűtendő 10m2-re válasszunk 0,8-1,2m2 nettó felületű sík-, vagy 0,5-0,9 m2 vákuumcsöves kollektort, és ehhez válasszunk ki minden beépített nettó 1m2 kollektor felülethez 50-70 l puffer tároló-térfogatot.

A fűtésrásegítésre is alkalmazható napkollektoros rendszerek esetében bivalens (két hőcserélőt tartalmazó) vagy kombi (tartály a tartályban rendszerű) kialakítású puffertárolót szükséges választani. A következő képen egy kombi pufferrel szerelt rendszer kapcsolási vázrajzán tanulmányozhatjuk a rendszer működését.

Az ilyen módon fűtésre is használt napkollektoros rendszer kombinálható megújulós vagy egyéb hagyományos fűtési megoldásokkal is, akár egy közönséges gázfűtés részleges kiváltására is alkalmazható.

Mindemellett megemlítjük, hogy a leghatékonyabb abban az esetben lesz a rendszerünk ha valamilyen megújulós hőforrást alkalmazó és alacsony előremenő hőmérsékletű felületfűtéssel kombináljuk.

Összefoglalva megállapítható, hogy a napkollektoros rendszerek a használati melegvíz előállítása mellett igen hatékonyan alkalmazhatóak fűtésrásegítésre is. Amennyiben egy ilyen rendszer megvalósítását tervezzük, egy megfelelően méretezett szakértők által készített tervdokumentáció alapján elkészült napkollektoros rendszer a használati melegvíz 60-70 % -át valamint a fűtési hőigény 20-30%- szolgáltathatja.

Kapcsolódó cikkek:
Megújuló energiák tervezése új házba I.: Kezdetek
Megújuló energiák tervezése új házba II.: Hőszigetelés, alacsony hőigény

Megújuló energiák tervezése új házba IV.: Napkollektor

Megújuló energiák tervezése új házba V.: Agripellet kazán

Megújuló energiák tervezése új házba VI.: Vegyestüzelésű kazán
Megújuló energiák tervezése új házba VII.: Hőszivattyú

Megújuló energiák tervezése új házba VIII.: Fapellet kazán
Megújuló energiák tervezése új házba IX.: Faapríték kazán

Megújuló energiák tervezése új házba XI.: Hőleadók

Megújuló energiák tervezése új házba XII.: Fűtésszabályozás

Kulcsszavak:

Segítse munkánkat a Like megnyomásával, hogy még több hasznos információt tehessünk közzé a megújuló energiákról!