Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


   Fűtésrásegítés napkollektorral

fűtésrásegítésA fosszilis energiaárak emelkedése következtében a napenergia napkollektoros felhasználása már nemcsak a használati melegvíz előállítására alkalmazott megoldás, mivel egyre nagyobb számban használják a napkollektorokat fűtésrásegítésre is. Valóban rengeteg kiválóan működő megvalósult rendszerről beszélhetünk, azonban számos tévhit kering a napkollektoros fűtésrásegítéssel kapcsolatban, melyek mögött inkább a nagyotmondás, mint szakértői hozzáértés fedezhető fel.

A következő írásban megkísérlünk tiszta vizet önteni a pohárba és összefoglalni mindazt, amit akkor kell tudnunk, ha egy fűtésrásegítésre is alkalmazni kívánt napkollektoros rendszert szeretnénk.

A magas energiaárak következtében joggal merül fel bennünk az igény, hogy a napkollektoros rendszerünkkel a fűtési számlánkon is csökkenteni tudjunk.  Ennek megvalósítása a kizárólag használati melegvíz előállításra szolgáló napkollektoros rendszerekhez képest többlet költségekkel jár, azonban akárcsak az egyéb megújuló energiát hasznosító rendszerek, ez is megtérül.

A rendszer felépítése rendkívül kiforrott és a látszattal ellentétben egyáltalán nem bonyolult. A napenergia hasznosítására ebben az esetben is a napkollektor mezőket alkalmazzuk. Ellenben a csak használati melegvizet előállító rendszerekkel a vákuumcsöves napkollektorok ha csak egy kicsivel is, de előnyösebben alkalmazhatóak. Ugyanis a fűtési szezonban az év többi részéhez képest sokkal kevesebb napsütéses órából kell gazdálkodnunk és emellett gyakran igen alacsony kültéri hőmérsékleti viszonyok között. Igazán ekkor tapasztalható meg a vákuumcsöves napkollektorok előnye, itt használható fel igazán az, hogy a vákuum igazán jó hőszigetelő és még zord körülmények között sem szökik el a kollektor abszorber felületén elnyelt hő.  Amennyiben hatékonyan szeretnénk fűtés rásegítésre alkalmazni a rendszerünket a nagyobb kollektor felület betervezése  elengedhetetlen.

Kiemeljük, hogy a szükséges kollektor felület meghatározása minden esetben egyedi mérnöki számítás alapján kell, hogy megtörténjen, ennek hiányában csak a szerencsén múlik, hogy hatékony lesz –e a rendszerünk. Előzetes tájékoztatásul annyi elmondható, hogy a tapasztalati értékek azt mutatják, hogy fűtés rásegítésnél a figyelembe vett felület minden fűtendő 10m2-re válasszunk 0,8-1,2m2 nettó felületű sík-, vagy 0,5-0,9 m2 vákuumcsöves kollektort, és ehhez válasszunk ki minden beépített nettó 1m2 kollektor felülethez 50-70 l puffer tároló-térfogatot.

A fűtésrásegítésre is alkalmazható napkollektoros rendszerek esetében bivalens (két hőcserélőt tartalmazó) vagy kombi (tartály a tartályban rendszerű) kialakítású puffertárolót szükséges választani. A következő képen egy kombi pufferrel szerelt rendszer kapcsolási vázrajzán tanulmányozhatjuk a rendszer működését.

fűtésrásegítés napkollektorral

Az ilyen módon fűtésre is használt napkollektoros rendszer kombinálható megújulós vagy egyéb hagyományos fűtési megoldásokkal is, akár egy közönséges gázfűtés részleges kiváltására is alkalmazható.

Mindemellett megemlítjük, hogy a leghatékonyabb abban az esetben lesz a rendszerünk ha valamilyen megújulós hőforrást alkalmazó és alacsony előremenő hőmérsékletű felületfűtéssel kombináljuk.

Összefoglalva megállapítható, hogy a napkollektoros rendszerek a használati melegvíz előállítása mellett igen hatékonyan alkalmazhatóak fűtésrásegítésre is. Amennyiben egy ilyen rendszer megvalósítását tervezzük, egy megfelelően méretezett szakértők által készített tervdokumentáció alapján elkészült napkollektoros rendszer a használati melegvíz 60-70 % -át valamint a fűtési hőigény 20-30%- szolgáltathatja.

Kapcsolódó cikkek:
Vákuumcsöves vagy síkkollektor
A napkollektorok várható élettartama

Napkollektor házilag
A napkollektoros rendszer karbantartása

Kulcsszavak: , , , , ,

Segítse munkánkat a Like megnyomásával, hogy még több hasznos információt tehessünk közzé a megújuló energiákról!