Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


   Hőszivattyúk és más technológiák kombinálása I.: üzemmódok

A következő négy hőszivattyúval foglalkozó cikkünkben a hőszivattyúk és más hő- és villamosenergia termelő berendezések kombinálásának lehetőségét mutatjuk be. Mindenekelőtt lássuk, hogy egy hőszivattyús rendszer milyen módon tud együttműködni más fűtőberendezéssel.
Monovalens üzemmód:
A hőszivattyú ekkor egymaga fedezi, egyetlen hőtermelőként az épület hőszükségletét. Ez a megoldás energetikailag és gazdaságossági szempontból is igen előnyös. Fontos feltétele azonban, hogy a hőforrás relatív magas és állandó hőmérsékleten álljon rendelkezésre, valamint az épület jó hőszigeteléssel és felületfűtéssel legyen ellátva. Ezért célszerű újépítésű, vagy hőszigetelésen átesett házaknál alkalmazni, ahol ezen feltételek megvalósíthatók.

Bivalens üzemmód: Ekkor a hőszivattyú az épület hőigényét egy másik hőtermelő egységgel együtt fedezi. A kiegészítő berendezés lehet szilárd- (pl. biomassza), gáz-, vagy olajtüzelésű kazán és más megújuló energia kiaknázására szolgáló berendezések. Ezt a rendszert gyakran kényszerűségből, meglévő épületek gépészeti felújításánál szokták alkalmazni, ha az épület meglévő gépészeti kialakítása nem teszi lehetővé a monovalens üzemmódot. Többnyire levegőhőforrást használó hőszivattyúkat működtetnek ilyen módon. A talajszondás vagy más magas beruházási költséggel járó rendszerek jóval lassabban térülnek meg bivalens üzemmód mellett.

Három alapváltozatot különböztetünk meg az üzemmódon belül:

– A hőszivattyú csak kis fűtési igénynél működik. Mikor a külső hőmérséklet leesik egy határ alá és a hőszükséglet megnő, a hőszivattyú kikapcsol és a kiegészítő berendezés veszi át a helyét, amely ezután már képes ellátni az egész épület teljes hőigényét is.

– Kis fűtési igény mellett csak a hőszivattyú működik, ha megnő a hőigény, bekapcsol a kiegészítő berendezés is. Az épület maximális hőigényét a két berendezés együtt látja el.

– Az előző változathoz hasonlóan az alapfűtést ekkor is egyedül a hőszivattyú látja el. Amikor megnő a hőszükséglet, bekapcsol a kiegészítő berendezés is, és a hőszivattyúval párhuzamosan üzemelnek. Ha a hőigény megközelíti vagy eléri a maximális értéket, a hőszivattyú már nem képes számottevő teljesítmény leadására, ekkor teljes egészében a kiegészítő berendezés veszi át a helyét.

Monoenergetikus üzemmód: Ekkor a hőszivattyút egy villamos fűtőpatron egészíti ki, amely csak maximális terhelésen kapcsol be (90-95%-on) és segít rá a fűtésre. Ebben az esetben ugyanazon energiafajta látja el a fűtést, ezért hívják monoenergetikus üzemmódnak. A legtöbb gyártó már az alapkészülékbe ilyen fűtőpatront épít, a ritkán előforduló szélsőségesen hideg napok hőszükségletének fedezésére.

A következő cikkben a hőszivattyú és konkrét technológiák együttműködéséről lesz szó.

Kapcsolódó cikkek:
GEO és “H” Tarifa
COP, SPF…Hogy is van ez?
Hűtés hőszivattyúval
Hőszivattyúk telepítési feltételei

Kulcsszavak: , , ,

Segítse munkánkat a Like megnyomásával, hogy még több hasznos információt tehessünk közzé a megújuló energiákról!