Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


   Energetikai követelmények – CSOK

Energetikai követelmények a CSOK-nál

A szakemberek értesülhettek már a médiából, hogy vita van a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) igénybevételével épülő új házak energetikai követelményeiről. Cikkünkben több szempontból szeretnénk a kérdést megvilágítani.

Magánberuházásoknál alapesetben – nem a csok esetén – jelenleg még mindig a 2006-ban elfogadott követelmények vannak hatályban [1]. A követelményszint a szomszédos országokkal összehasonlítva is igen enyhének számít. A német, osztrák és brit követelményszinttől pedig fényévekre el van maradva.

Többen ezt úgy értékelik, hogy az említett országok nagyon gazdagok, és ezért megengedhetik maguknak, hogy drágábban, jobb minőségben energiahatékony épületeket építsenek, mi pedig „nem engedhetjük meg, hogy szigorú energetikai követelményeket írjunk elő”. Ez nemcsak óriási szakmai tévedés, de egy elavult szemléletet is konzervál, amely hosszú évekre rögzíti a hazai épületek energiapazarlását, magasan tartja a fűtési, hűtési költségeket, és újratermeli az energiaszegénységet. A hazai szabályozás nem ezt az utat követi.

Az Országgyűlés 2011-ben elfogadta a Nemzeti Energiastratégiát [2], amely leszögezte:

„Az ellátásbiztonság növelésének leghatékonyabb és legeredményesebb, rövid távon is megvalósítható módja a fogyasztás csökkentése az energiatakarékosság és az energiahatékonyság javításán keresztül. … Mindez versenyképesség, fenntarthatóság és ellátásbiztonság szempontjainak érvényesülése mellett a fosszilis energiahordozók felhasználásának és a CO2-kibocsátásnak a csökkentése mellett kell megvalósuljon.”

Nyilvánvaló, hogy az új épületek esetében is az energiahatékony épületek építése a célravezető, az energiastratégia céljainak megvalósításához elengedhetetlen.

A legalább 30–50 évre tervezett épületeink beruházási költségei sokkal kisebb részarányt képeznek – az épülettel kapcsolatos összes költséget nézve – az épület teljes élettartama alatt, mint a megfelelő komfort biztosításához szükséges üzemeltetés (fűtés, hűtés, világítás, szellőztetés, melegvíz-ellátás) összes költsége. Könnyen belátható, hogy minél hosszabb az épület tervezett élettartama, annál kisebb a beruházási költség aránya. Hol az „arany középút”? Hol az a pont, ahol egy reális élettartamot feltételezünk, és a beruházási költségeket (beleértve a hiteleket és a támogatásokat is) meg az energiaköltségeket is elfogadható szinten szeretnénk tartani? Erre választ ad a 2010/31/EU irányelv [3], amely bevezeti a költségoptimalizált követelményszint fogalmát.

Már korábbi szakmai cikkeinkben is foglalkoztunk ezzel, azonban röviden elevenítsük fel, mit is takar ez a fogalom.

A költségoptimalizált szint az energiahatékonyságnak az a szintje, ahol egy harmincéves időszakot tekintve az épület különböző költségtényezői a legkisebb összköltséget adják. A számításnál figyelembe veszik a beruházás költségét, az üzemeltetési, karbantartási költségeket, a berendezések esetleges cseréjét, továbbá a finanszírozás banki költségeit is. Ha alaposan végiggondoljuk, akkor rájöhetünk, hogy összességében a költségoptimalizált energiahatékonyságú épület beruházása és működtetése a legolcsóbb. Miért építenénk a legolcsóbb megoldásnál drágábban részben közpénzből?

A félreértések abból adódhatnak, hogy a csok támogatás külön nem foglalkozik az energiahatékonyság témakörével. De ez nem is szükséges, mert az energetikai követelményekre vonatkozó általános szabályokból következik, hogy:

A vitatott előírás a következő:

„6. § (1) Új épület létesítése esetén meg kell felelni az 1. melléklet IV. és V. részében foglalt követelményeknek.

(2) Új épület létesítése során

  1. d) az a)–b) pont alá nem tartozó épületnek, amely energiamegtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati forrás vagy a központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével valósul meg, meg kell felelnie az 5. mellékletben foglalt követelményeknek, …”

Az 1. melléklet IV. része a nyári túlmelegedés kockázatával, az V. része az épületgépészeti rendszerekre vonatkozó előírásokkal foglalkozik – mindezek bármely új épületre vonatkoznak.

A lényeg, hogy a központi költségvetésből származó támogatás esetén már jelenleg is meg kell felelni az 5. melléklet követelményeinek – amely nem más, mint a költségoptimalizált követelményszint.

A jogszabály szövegét néhányan úgy magyarázzák, mintha az „energiamegtakarítási célú” fordulat a központi költségvetési támogatásra is vonatkozna, és ezért a csokra nem kell alkalmazni. Valójában sohasem volt olyan jogalkotói szándék korábban, hogy a költségoptimalizált követelményszint hatályát szűkítsék. Nem is lehetett, mert ez ellentmondana a 2010/31/EU irányelv előírásának, és így uniós kötelezettségszegési eljárást vonna maga után.

Az irányelv ugyanis kifejezetten előírja az EU tagországok számára, hogy épületek felépítéséhez és jelentős felújításához adott támogatásoknál a költségoptimalizált szint követelményeit alkalmazzák.

A költségoptimalizált követelményszint bevezetéséről és magukról a követelményekről a kormány a 1246/2013. (IV. 30.) kormányhatározatban [4] döntött. A kormányhatározat 3. pontja tartalmazza az idevágó kötelezettséget:

„3. felhívja a feladatkörükben érintett minisztereket, hogy az 1. mellékletben meghatározott költségoptimalizált követelményszintet érvényesítsék azon pályázatoknál és állami támogatások kiírásaiban, amelyek 2015. január 1-jét követően kerülnek meghirdetésre, és amelyek az R [1]. hatálya alá esnek;”

Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az állami támogatások esetében a kormányhatározat nem tartalmaz szűkítést.

Tehát az eddigieket összefoglalva, csok támogatás igénybevétele esetén az új épületet úgy kell megtervezni és úgy kell megépíteni, hogy megfeleljen:

  • a határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelményeknek a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 5. melléklet I. részében;
  • a hőveszteség tényező követelményének az 5. melléklet II. részében;
  • az épület rendeltetése szerinti összesített energetikai jellemző követelményértéknek az 5. melléklet III. része szerint;
  • emellett ellenőrizni kell az épületet a nyári túlmelegedés szempontjából a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 1. melléklet IV. része szerinti módszerrel, továbbá
  • az épületgépészeti rendszer kialakításánál figyelembe kell venni a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 1. melléklet V. részében előírtakat.

A szigorúbb követelmény a felelős magánépíttetők és az építőanyag-ipar számára is irányadó, és felkészülésül szolgál az új középületekre 2019-től, illetve minden más új épületre 2021-től érvényes közel nulla követelményszint eléréséhez.

Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy ha az új lakóépület 2020. december 31-ig nem kap használatbavételi engedélyt, vagy a tudomásulvétel nem történik meg, akkor már a közel nulla követelményszintet kell teljesíteni. Tehát az el nem készült – eredetileg költségoptimalizált követelményre tervezett – lakóépületet is közel nulla energiaigényű épületként kell kialakítani, és megújuló energiaforrást is kell alkalmazni – összhangban a 2010/31/EU irányelv előírásaival.

A jobb szigetelésű és légzáróbb épületek esetében nagyobb figyelmet kell fordítani az épületek egészséges és egyúttal energiatakarékos szellőzésének biztosítására, az épületgépészeti rendszerek összehangolására és beszabályozására, továbbá a különböző szabályozó és ellenőrző rendszerek egységes és egymással kommunikáló kialakítására.

 

Hivatkozások 

[1] Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet

[2] A Nemzeti Energiastratégiáról szóló 77/2011. (X. 14.) OGY határozat

[3] Az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (2010. május 19.)

[4] Az épületek energiahatékonyságának követelményeiről és az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010. május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti költségoptimalizált követelményszint eléréséről szóló 1246/2013. (IV. 30.) kormányhatározat

Soltész Ilona

okl. építészmérnök, Európa szakértő

Dr. Szakács György
okl. építészmérnök, okl. épületszigetelő szakmérnök, okl. zaj- és rezgéscsökkentési szakmérnök 

Forrás: forumakademia.hu

 

Segítse munkánkat a Like megnyomásával, hogy még több hasznos információt tehessünk közzé a megújuló energiákról!