Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


   A hőszivattyúk története III.

Az 1950-es, 1960-as években a hőszivattyú nem terjedt el, főleg hűtőszekrények formájában alkalmazták, fűtésre szinte egyáltalán nem. Egészen az első, illetve a második olajválságig ment így. Ekkor kezdték el a kutatásokat alternatív energiaforrások kiaknázására. 1973-ban az első olajválság alatt főleg az USA-ban és Japánban kezdték meg a hőszivattyús rendszerek fejlesztését, míg Európában úgy gondolták, hogy a közvetlen napenergia kiaknázása lesz a megfelelő megoldás az olajfüggőség csökkentésére. 1978-ban a második olajválság hatására már Európa is elkezdte a fejlesztéseket. Azonban nehéz helyzetben volt, ugyanis kizárólag csak új építésű házakba lehetett betervezni hőszivattyút. A meglévő rendszereket nehezen, vagy egyáltalán nem lehetett hőszivattyússá alakítani, mert az akkoriban jellemző előremenő vízhőmérsékletekre (90°C/70°C) tervezték a hőleadókat (ez még ma is problémákat okozhat) és a hőszivattyúk jóval alacsonyabban üzemelnek. Ezért az elterjedése Európában nem volt nagymértékű. Ezzel ellentétben az USA-ban és Japánban nem okozott gondot az átállás a ciklusmegfordító szelep alkalmazásával, az amúgy is nagyrészt klimatizált épületekben.

Az 1980-as években az előtérbe került környezetvédelmi problémák miatt ismét megnőtt az érdeklődés a hőszivattyúk iránt. Sok hőszivattyú gyár alakult, sok magáncég kezdett foglalkozni a rendszerrel. Azonban rengeteg elrontott rendszer készült. Nem működtek rendesen, energiapazarlók voltak, egyszóval nem érte meg hőszivattyús rendszert telepíteni és ez így is rögzült a köztudatban.

Évek tapasztalatai kellettek, mire megfelelően működő, gazdaságos rendszereket tudtak létrehozni. Egész rendszerre kiterjedően tervezték már, mert a hőszivattyúnak az egész épület kiépítésére van hatása.

Így az 1990-es évektől kezdve fellendült a hőszivattyú elterjedése. Bizonyossá vált, hogy energiatakarékos és környezetbarát rendszerek. Nyugat-Európában rohamosan nő a hőszivattyúk száma, köszönhetően többek között az állami támogatásnak. Nem csak új, hanem meglévő fosszilis tüzelésű rendszereket állítanak át hőszivattyússá.

2000. februárjában megalakul az EHPA (European Heat Pump Association) Brüsszelben, azaz az Európai Hőszivattyús Szövetség. Célul tűzték ki, hogy Európa szerte népszerűsítsék és elterjesszék eme rendszereket továbbképzések szervezésével. Koordinálják az európai hőszivattyú piacot és lobbiznak a kormánynál hőszivattyúk támogatásához.

Kapcsolódó cikkek:
A hőszivattyúk története I.
A hőszivattyúk története II.
Hőszivattyúk telepítési feltételei

Speciális hőszivattyúk

Kulcsszavak:

Segítse munkánkat a Like megnyomásával, hogy még több hasznos információt tehessünk közzé a megújuló energiákról!