Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


   Hőszivattyú

Egy hőszivattyú segítségével fűthetjük, hűthetjük házunkat, vagy lakásunkat, valamint használati melegvíz előállítására is használhatjuk. Működésének lényege, hogy egy alacsonyabb hőmérsékletű közegből (hőforrás) hőt von el és külső energia befektetés árán egy magasabb hőmérsékletű közegnek (pl. fűtővíz) adja azt le. Tulajdonképpen ugyan ez a folyamat megy végbe a hűtőszekrénynél is, hiszen a belső teréből – mely alacsonyabb hőmérsékletű – hőt von el és adja le a helyiségnek – mely magasabb hőmérsékletű, persze ez esetben nem a helyiség fűtése a célunk.

Többféle elven működhet egy hőszivattyú, azonban hazánkban a legelterjedtebb a kompresszoros hőszivattyú. A berendezés két hőcserélőből (kondenzátor és elpárologtató), egy kompresszorból és egy expanziós szelepből áll. A végbemenő körfolyamat a következőképpen írható le:

  • A munkaközeg kilépve a kondenzátorból folyadék halmazállapotú és magas nyomású. Áthalad az expanziós szelepen, ahol nyomása lecsökken és lehűl a közeg a hőforrás hőmérséklete alá.
  • Az elpárologtatón áthaladva a gáz a hőforrástól hőt von el, megnő a hőmérséklete és elpárolog.
  • Ebben az állapotban belép a kompresszorba, ami megnöveli a nyomását és a hőmérsékletét a fűtési előremenő hőmérséklet fölé.
  • A kondenzátorba belépve a közeg leadja a hőt a fűtőközegnek, lecsökken a hőmérséklete és kondenzálódik.

Mint ahogy kiderült külső energia befektetése szükséges, hogy a körfolyamat létrejöhessen. Ezt az energiát a kompresszor hajtásánál kell bevezetni, melyre villanymotor, vagy belső égésű gázmotor szolgálhat. Jogosan kérdezhetnénk ekkor, hogy akkor hogyan lehet megújuló energiáról beszélni, hiszen földgázt, vagy villamos energiát használunk fel, mely előállításához Magyarországon ~94%-ban fosszilis energiahordozókat alkalmaznak. Ez teljesen igaz, a hőszivattyú (jelenleg) nem 100% megújuló energiaforrással működik. Azonban, ha egy jól megtervezett és kivitelezett hőszivattyús rendszerről beszélünk, amelynél teljesülnek bizonyos feltételek, akkor a fosszilis energiafelhasználás csupán töredéke a megújulónak. Hogy mekkora része azt nagyon sok tényező befolyásolja. Ilyen például a hőforrás paraméterei (éves hőmérsékletingadozása, kinyerhető energia mennyisége, stb.), az épület paraméterei (rendeltetése, fűtési rendszer paraméterek, stb), vagy a hőszivattyús rendszer rendeltetése (fűtés, hűtés, használati melegvíz készítés, stb.).

Általánosságban azonban megállapítható, hogy a hőszivattyúk számára az alacsony előremenő hőmérsékletű fűtővíz hőmérséklet (35-42°C), felületfűtés (padló-, fal-, mennyezetfűtés), relatív magas és egész évben állandó hőmérsékletű hőforrás a legideálisabb, melyek mellett igen hatékony üzemre képes. Természetesen a fejlesztések nem állnak meg és napról napra hatékonyabb és szélesebb körben alkalmazható készülékek kerülnek a piacra.

Kapcsolódó cikkek

Segítse munkánkat az oldal lájkolásával: Köszönjük szépen!

Segítse munkánkat a Like megnyomásával, hogy még több hasznos információt tehessünk közzé a megújuló energiákról!