Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


   Villanybojler helyett napkollektort!

napkollektorNapjaink igen energiapazarló megoldásai között kiemelkedőnek tekinthető a villanybojler. Mi tagadás nem tudunk pozitívumot felhozni védelmében, annál is inkább, hogy a havi villanyszámlák, olyan összegeket emészthetnek fel, mint egy alsó kategóriás kisautó havi törlesztőrészlete. Valljuk be az elektromos vízmelegítő berendezések kora lejárt, de mit is tehetünk, ha szeretnénk megszabadulni a havonta rendszeresen keletkező, igen magas terhektől. Mondhatnánk, hogy váltsunk gázbojlerre, de ez semmiképp sem lenne bölcs megoldás, hiszen csak idő kérdése és költségeink mikor szöknek újra az egekbe.

Jelenleg a legjobb döntést akkor hozzuk, hogyha a napkollektoros melegvíz előállítás mellett döntünk. Legyen az akár síkkollektor akár vákuumcsöves megoldás, döbbenetes összegeket takaríthatunk meg a beruházást követő években a villanybojlerhez képest.

Példaként vegyünk egy átlagos háztartást 4 személlyel átlagos melegvíz felhasználással és egy hagyományos 20 éves villanybojlerrel. Példánkban a használati melegvíz előállítási költsége évente mintegy 145-150 ezer Ft. Ez a költség havi bontásban eléri akár egy hatékony megújuló energiaforrásra támaszkodó fűtési rendszer üzemelési költségét is.

Ugyancsak megfontolandó, hogy a részben fosszilis energiahordozókra támaszkodó villamos energia előállítási költsége ugyancsak növekedésnek indulhat a következő időszakban, évi 10%-os drágulást feltételezve a példánkban az éves melegvíz előállítási költség 10 év alatt 351 ezer forintra emelkedhetne.

A fentiek elkerülése érdekében legnagyobb megtakarításra akkor teszünk szert, ha napkollektoros rendszerre váltunk, ugyanis az éves használati melegvíz igény mintegy 65 – 75 % – át ki lehet váltani napkollektorral. A szolár fedezeti arányon kívül fennmaradó részt a jelenleg meglévő fűtőberendezés segítségével lehet megtermelni. Ebben az esetben kéthőcserélős szolár tároló használható, melynek alsó hőcserélőjére a szolár kört a felsőre pedig a kazán kört kell kapcsolni. Amennyiben a fűtést biomassza kazán (faelgázosító, pellet- vagy apríték kazán) látja el, megfontolandó egy frissvíz modullal ellátott nagyobb kapacitású fűtési puffer alkalmazása, ezzel igen hatékony fűtési-melegvíz előállítási rendszerre tehetünk szert.

A napkollektoros rendszer esetében két kollektor típus között születhet döntés, amennyiben kizárólag HMV termelésre lesz használva a rendszer, feltétlenül nem szükséges a jelentősen magasabb beruházási költségű vákuumcsöves napkollektorok alkalmazása amellett, hogy a vákuumcsöves kollektorral valamivel magasabb szolár fedezeti arány érhető el (70 – 75%).

Példánknál maradva kiszámolhatjuk, hogy amennyiben az alacsonyabb beruházási költségű síkkollektor mellett döntünk, akkor 65 % -os szolár fedezeti arány mellett első évben a költségünk 50-55 ezer Ft között fog alakulni ezzel a villanybojlerhez képest 95-100 ezer Ft-os éves költségcsökkenést elérve. A fentiekben prognosztizált 10%-os árnövekedéssel számolva 10 év után a megtakarítás mindösszesen meghaladja az 1,5 millió Ft-ot. A napkollektor várható élettartamával számolva a megtakarítás több mint 3 millió Ft lehet a villanybojleres használati melegvíz előállításhoz képest.

Kapcsolódó cikkek:
Fűtésrásegítés napkollektorral
Napkollektoros rendszer megtérülése
A sörkollektor

Kulcsszavak: , , , , ,

Segítse munkánkat a Like megnyomásával, hogy még több hasznos információt tehessünk közzé a megújuló energiákról!