Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


   Szalmapelletálás és szalmapellet tüzelés

Szalmapelletálás és szalmapellet tüzelés

Szalmapellet tüzelés alapelve!

Magyarország, mint mezőgazdasági ország kiváló termőföldekkel és hatalmas mezőgazdasági területekkel rendelkezik. Az elmúlt években, évtizedekben töredékére esett vissza az állattartás. A keletkező szalma és egyéb mezőgazdasági melléktermékek így kihasználatlanul maradtak. Ellenben Magyarország ma évente 15 milliárd m³ földgázt használ fel. Az elszámolás 1.000 m³-ként történik, és 2011-es ára 352 dollár körül alakul. Természetesen, amíg eljut a fogyasztókig, ez majdhogynem a duplájára nő. Tehát amikor beérkezik a földgáz, m³-ként 68 Ft-ba kerül, mire a lakossági fogyasztó kifizeti már nettó 119 Ft-ot fizet átlagban érte köbméterenként. Ez azt jelenti, hogy minden Magyar lakos évente 102.000 Ft-ot fizet ki az orosz Gazpromnak (ennek a jórészét a gázfűtéssel rendelkezők fizetik ki természetesen, azonban minden élelmiszeripari termékben, gyártmányokban benne van a termeléshez felhasznált gáz ára!).
A kérdés, hogy miért is fizetünk olyan energiahordozóért idegen országoknak, amit akár 100 %-ban helyettesíteni tudunk hazai forrsából?
Nyugat-Európában évtizedek óta elterjedt a pelletes fűtési rendszer, ugyanebből az elgondolásból. Ezeknek a berendezéseknek az ára a magyarországi fizetésekhez igen magas és a fapelletet tüzelők, maximum pár %-os megtakarításra számíthatnak gázzal szemben. Magyarország viszont kiváló adottságokkal rendelkezik, hogy a földeken, mint melléktermék megjelenő szalmát pelletálva, valóban olcsó, automatizálható fűtési rendszereket valósítson meg.
Ennek kivitelezéséhez szükség van kistérségekre, településekre, vállalkozásokra, akik regionálisan megteremtik a szalmapelletálás lehetőségét és intézményekre, lakóházakra, melyek átállnak pellettüzelésre és megvásárolják a szalmapelletet. Természetesen ennek egy összehangolt folyamatnak kell lennie, hogy a szalmapellet előállítása és felhasználása összhangban legyen. Sokakban felmerül a kérdés, hogy miért kell pelletálni? Fel lehet használni a szalmát pelletálás nélkül, ekkor a hő elosztását kell megvalósítani, mert szalmát tárolni városias környezetben nem lehet! Egy szalmabála tüzelésű fűtőműnek pedig a település külterületén kell elhelyezkednie és egy bonyolultabb műszaki beruházást követel meg, melyről egy későbbi cikkünkben olvashatnak!

Hogyan is nézne ki a szalmapelletáló rendszer?

Szalmapelletáló berendezés alakalmas lenne szalma, széna, malomipari melléktermékek, fűrészpor és akár napraforgóhéj feldolgozására, összepréselésére. A berendezés nagyjából 1 tonna alapanyagot tudna feldolgozni óránként. Egy átlagos évben így 10.000-12.000 kW teljesítményt tudna ellátni a szalmapelletáló berendezés (3 műszakban akár a 1,5 szeresét is). Ez 500-700 háztartást jelentene, vagy egy közepes méretű település esetén egy nagy iskolát (400 kW), polgármesteri hivatalt (120 kW), óvodát (80 kW), idősek otthonát (160 kW), kultúrházat (100 kW) és további 400-550 lakóházat.

A rendszer műszaki felépítése:

Egy behordó, szállító gépsorra kerülne a beérkező alapanyag, melyen bálabontó és fémleválasztó is található.

Ezután kalapácsos daráló aprítaná tovább az alapanyagot. A porszennyezés elkerülésének érdekében egy porleválasztó ciklon kerülne telepítésre. A szalmát vagy éppen a napraforgóhéjat egy matricás prés tömörítené tovább, a szükséges adagoló, hűtő és egyéb berendezésekkel.

A gyártott szalmapelletet transzport vezeték szállítaná a tárolás helyére ömlesztve, vagy opcionálisan automata csomagolás (Big-Bag, 15 kg-os zsák) is kialakítható lenne. A teljes rendszert PLC vezérelné és minden automatikusan üzemelne. A szalmapelletáló berendezés 150 kW beépített villamosenergia teljesítménnyel rendelkezne, amiből ̴100 kW-ot venne fel óránként működés közben.
Egy ilyen rendszer telepítéséhez 300 m²-es fedett épületre van szükségünk, mely több ponton is 6 méter magas kell legyen. A megtermelt szalmapellet tárolása szintén helyigényes, így a tárolási igénytől függően ezzel is kalkulálni kell. A folyamatos üzem érdekében célszerű a szalmapelletáló berendezés közelében tárolni a szalmabálákat, napraforgóhéjat.
A technológia beruházási költsége mintegy nettó 100.000.000 HUF körül alakul az épületek nélkül. Az élettartama 15 év (folyamatos karbantartás mellett). Az Új Széchenyi Terv, Zöldgazdaság-fejlesztése keretében Önkormányzatok 85%-os, vállalkozások 50-60%-os vissza nem térítendő támogatásra számíthatnak.

Szalmapellet kazánok

A korábbi évtizedekből ismert a vegyestüzelésű kazánok működése, melyben szinte minden háztáji bio hulladékot (és sajnos nem bio…) eltüzeltek az emberek. A modern kihívásoknak kívánnak megfelelni az új automata, pellettüzelésre is alkalmas vegyestüzelésű kazánok. Itt lehetőség nyílik arra, hogy a pellettartályt feltöltve, hosszú időre automatizáljuk a berendezésünket. Amikor munkahelyünkön, vagy házon kívül tartózkodunk, akkor automatikusan üzemel a kazánunk, amikor otthon vagyunk ugyanúgy használhatjuk mint egy vegyestüzelésű kazánt.
Megbízható minőségű, automatizált szalmapellet tüzelésre is alkalmas pelletkazán egy átlagos családi háznak (23 kW) nettó 750.000 Ft-os beruházást jelent, melyben tűzifát, szalmapelletet és egyéb kerti zöldhulladékot tud eltüzelni.

Szalmapellet ára

Jelenleg a piacon szalmapelletet nettó 39 Ft/kg-ért lehet vásárolni, mely 40-50%-os megtakarítást eredményez gázzal szemben, komfortfokozata pedig megegyezik a gázéval. Amennyiben egy település összeáll, jóval kedvezőbb árakat tud a saját szalmapellet gyártással megvalósítani. Ha maradunk ennél az üzemméretnél és a kiváltott energiamennyiségnél, akkor a településen éves szinten 250.000.000 Ft-os gázköltséget takarítanak meg, amiből a Magyar mezőgazdaság, szállítók és gyártók tehetnének szert bevételre.

Itt az ideje belevágni, mert a gáz csak drágul!

Kapcsolódó cikkek:
Agripellet
Mobil pelletálógép

Kulcsszavak: , , , , ,

Segítse munkánkat a Like megnyomásával, hogy még több hasznos információt tehessünk közzé a megújuló energiákról!