Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


   Pénzügyi válság a 2. olajválság!

Pénzügyi válság vagy inkább olajválság!? 

 A 70-es évek eleje óta jelentek meg tanulmányok arról, hogy mi mozgatja, mi építi a jelenlegi civilizációnkat ilyen rohamléptekben és mik lehetnek ennek a veszélyei. Minden tanulmánynak többé-kevésbé egy lett a végkövetkeztetése: a kőolajkitermelésünkkel együtt növünk és együtt bukunk is el vele.
1970-ben készült egy diagramm (prof. dr. NARODOSLAWSKY), amely azt mutatta be, hogy 2005-ig növekszik a kőolajkitermelés, vele együtt növekszik a gazdaság és nő az életszínvonal, illetve az áltagéletkor. 2005 után a kőolajkitermelés csúcsán viszont el kezd visszaesni minden mutató. Az 1970-es években szinte évre pontosan meghatároztak olyan eseményeket, mint két kőolajkitermelő hatalom háborúja (az Öbölháború), mondvacsinált energiaválság az erőviszonyok felmérése végett (az Orosz-Ukrán gázvita), kőolajkitermelő ország megtámadása koholt vádakkal (az Iraki háború) vagy egy pénzügyi válságnak hitt olajválság, amely nem múlik (gazdasági válság 2008-….). Az előrejelzések szerint, ha nem változtatunk a teljes energiaellátási struktúránkon, akkor energia nélkül maradunk. Ha nem lesz energia, nem tudunk gyártani. Ha nem lesz energia, nem tudunk ennyi élelmiszert termelni. Ha nem lesz energia, nem lesznek munkahelyek. Ha nem lesz energia, sokan nem tudnak fûteni. Ha nem lesz energia, nem lesz hova gyermeket szülni. Ha nem lesz energia, annyira megnő a feszültség a társadalmak között és társadalmon belül, hogy a kilátástalanságban akár egymásra is támadhatunk. Minden háború valamely nyersanyag, vagy energiaforrás hiánya miatt tört ki.
 

A képen látható, hogy a kőolajkitermelésünk nagyjából 2002-2005 között elérte a csúcsát és azóta folyamatosan csökken. A másik probléma, hogy ezzel ellentétesen folyamatosan nő a felhasználásunk (Kína, India) és rohamosan el fog fogyni a készlet, és az árak robbanásszerűen emelkedni fognak. Pont olyan a helyzetben vagyunk, mint amikor kigyullad az autóban a tankolást jelző lámpa, csak már kút nincsen, ahol tankolhatnánk, de mi csak megyünk, megyünk és megyünk tovább.

A közgazdaságtanban elfogadott szemlélet szerint, minden évben nőni, nőni és nőni kell, de hova? Egyes vélemények szerint, annyira nőtt a gazdaság, amennyivel több nyersanyag állt a rendelkezésünkre, és minél könnyebben fel tudtuk azt használni az igényeink kielégítésére, de ennek vége. A kőolajkitermelés csúcsa után pár évvel, elkezdett drágulni a gázolaj és benzin ára, és kis késéssel a földgáz ára is. Ezzel nőttek a kiadások, nem csak az utazás, de az élet minden területén (élelmiszeripar, szórakozás, stb.) és az emberek akarva akaratlanul elkezdtek spórolni. Minden megtakarítással a “fogyasztói társadalom” kezdett hanyatlani és már nem kell az embereknek a haszontalan, egyszer használatos termék.   

A jólét egyik jele volt, hogy az Amerikai Egyesült Államokban a népesség kiköltözött a városokból és hatalmas vidéki házakban lakott, ahonnan akár 50-100 km-it is bejártak dolgozni. A megnövekedett energia költségek miatt, azonban kénytelenek voltak visszaköltözni a városokba. Ott maradtak az ingatlanok üresen és a banki törlesztést sem tudták tovább vállalni, és a ház sem kellett senkinek, így szépen sorban bedőltek a hitelek. Persze ennek több összetevője is volt, például túl könnyelműen adtak már  hiteleket csoportos kockázatelemzéssel és egyéb eszközökkel, de a válságot egyértelműen nem kapcsolták össze az energiával, pedig kézenfekvő lenne. Egyre kevesebb energiaforrásra, egyre nagyobb igény jelentkezik és a világnak 2010-ben még mindig az a legnagyobb problémája, hogy hogyan állítsa vissza a gazdasági növekedést és a régi struktúrákat. A válasz egészen egyszerű, nem lehet! Vagy kompletten energiaforrás váltás irányába mozdulunk el, vagy szépen lassan eltűnik a “kőolaj korszak” civilizációja. Amit tettünk a Földdel, az ha lesz utókor, egyértelműen úgy fogja értelmezni, hogy az Ókor után már csak hanyatlott a civilizációnk, mert egyre ostobábban használtuk fel az erőforrásainkat. Ha nyitott szemmel járunk a világban, láthatjuk, hogy Európa próbál független lenni az ellátásában, csak nem értjük miért új kőolajvezetéket akar építeni. Ha megjelöl egy célországot, hogy honnan szállítson (Grúzia), akkor azt a jelenlegi szállító (Oroszország) 2 nap alatt leigázza… 

Németország a világ egyik vezető nagyhatalma átlátta ezt a problémát. 2050-ig független akar lenni 100%-ban energiaellátásban és csak megújuló energiákra alapozott energiarendszert akar létrehozni. Most csodálkozva nézi őket mindenki, hogy micsoda pénzt és energiát fektetnek be jópár éve a rendszer kialakításába, de gondoljuk végig micsoda előnyökkel fognak bírni, ha ezt megvalósítják. Amikor a világ azzal fog küzdeni, hogy nincs vagy nagyon drága a fosszilis energia, akkor Németország szinte ingyen, megújuló energiából fogja teljes iparát működtetni és az embereket ellátni. Amikor a világ azzal fog küzdeni, hogy az emberek nem fogyasztanak, nincs miért termelni, nem lesznek munkahelyek, akkor Németországban olcsó energia lesz, munkahelyek millió lesznek az új megújuló energiaszektorban, a háztartásokban lesz megtakarított pénz. Amikor a többi ország marakodni fog egymással, Németország vígan termel és az ellátása decentralizált lesz, így senkinek nem lesz érdeke, hogy megtámadja, hiszen nem lehet központi csapást mérni rá.
Ha mi Magyarországon 2010 után, egy környezetbarát, újabb 1000 évig működő társadalmat akarunk létrehozni, akkor most minden eddiginél nagyobb kihívás előtt állunk. Szemléletünket teljesen át kell alakítani, energiapolitikánkat teljesen meg kell újítani és minden embernek, cégnek, magánvállalatnak tenni kell az ellen, hogy bárkinek kiszolgáltatottak legyünk.
Sokan támadják a megújuló energiák hasznosítását, hogy teljes egészében kifosztja a Föld energiakészleteit. El kell ismerni, ha nem szakszerűen állunk neki a feladatnak, akkor valóban sok veszélyt rejthet magában, ugyanis a megújuló energiaforrásokat minden térségben, minden helyzetben másképp célszerű, gazdaságos és környezetkímélő használni. Bizonyára mindenki halotta már, mennyiféleképpen lehet a Nap és a Föld energiát hasznosítani, csakis olyan mértékben, amennyire hosszútávon fenntartható. Röviden felsorolnám a hasznosítás lehetőségeit a teljesség igénye nélkül:
Biogáz: gázmotoros hő- és villamosenergia termelés, biogáz mint hajtóanyag, biogáz a földgázhálózatba, biogáz a talajerőutánpótlásban, biogáz alapú távhőellátás.
Biomassza fűtőművek: Hagyományos távhőellátás kiváltása, ipari létesítmények hőellátása, technológiai hőigények kielégítése, települések távhőellátása, mezőgazdasági termények szárítása
Biomassza erőművek: Villamosenergia termelés (nem javasolt önmagában!)
Biomassza fűtőerőművek: Kapcsolt hő- és villamosenergia termelés biomasszából, távhőellátás, ipari létesítmények áramszolgáltatása
Napelem: Villamosenergia termelés hálózatra, házaknak, településeknek.
Napkollektor: Használati-melegvízellátás, technológiai hő ellátása, medencefűtés, terményszárítás
Geotermikus energia: Villamosenergia termelés, távhőellátás
Hőszivattyús rendszerek: Társasházak, Irodaházak, Lakóparkok, Lakóházak, Fürdők, Közintézmények fűtése
Biomassza kazánok: Társasházak, Lakóházak, Hotelok, Fürdők, Panziók, Közintézmények fűtése és használati melegvíz-ellátása
És még sorolhatnám mennyi megoldás létezik! Miért nem választjuk ezt??? Annyi felesleges dologra pazaroltuk már energiánkat és pénzüket, végre egyszer jót is tehetnénk… Ha nem ezt választjuk, egy olyan rendszert támogatunk, ahol pár év leforgása alatt, évmilliók energiáját pazaroljuk el… 

Kapcsolódó cikkek:
Legolcsóbb a megújuló  
Pályázatok  
Újra megnyílt a ZBR  
Biomassza fűtőmű: távhő-ellátás  
Pelletkályha központi fűtésre    
Passzívház és napkollektor  
Hőszivattyúk és más technológiák kombinálása

Kulcsszavak: , , , , , , , ,

Segítse munkánkat a Like megnyomásával, hogy még több hasznos információt tehessünk közzé a megújuló energiákról!