Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


   Modern fűtési rendszerek II.: Radiátoros rendszer

Mai cikkünkben ismerkedjünk meg a radiátoros fűtéssel, annak előnyeivel és hátrányaival. Nézzük elsőként tehát, hogyan is működik egy radiátoros fűtés. Valamilyen hőtermelő (pl.biomasszakazán, gázkazán, hőszivattyú, stb.) felmelegíti a fűtővizet, melyet csőrendszeren keresztül szivattyú segítségével eljuttatunk a radiátorokig. A radiátorokon áthaladva a víz leadja a hőt a helyiségnek. Azt a csőszakaszt, amelyikben a fűtővíz a radiátor irányába halad, előremenő vezetéknek nevezzük. A radiátorból kilépő alacsonyabb hőmérsékletű vizet tartalmazó csőszakaszt pedig visszatérő vezetéknek. A csőrendszer kialakítása alapján megkülönböztethetünk egycsöves, illetve kétcsöves fűtési rendszert. Az egycsöves rendszer esetén a radiátorból kilépő víz a vele sorba kötött következő radiátorba áramlik. Ilyen megoldás például panelházaknál lehet jellemző. A mai modern radiátoros fűtési rendszerek azonban kétcsöves rendszerek. Ez azt jelenti, hogy fűtőtestek párhuzamosan vannak kötve egymással. Ez a megoldás sokkal hatékonyabb és jobban szabályozható.

Pár szót ejtsünk még a radiátortípusokról. Igen sok helyen találkozhatunk még öntöttvas tagos radiátorokkal és régebbi alumínium radiátorokkal. Ezek többnyire 80-90°C-os előremenő fűtővíz hőmérséklettel üzemelnek. Manapság a legelterjedtebbek az ún. lapradiátorok. Igen sok méretű és kialakítású változatban megtalálható a piacon. Ha nem odaillőnek tartjuk a klasszikus fehér lapradiátort, akkor lehetőségünk van ún. design-radiátorokat beszerezni, melyek lakásunk, házunk díszei is lehetnek. Fürdőszobában szokás csőradiátort alkalmazni, amely törülközőszárítóként szolgál a mindennapokban.

Ahogy az első cikkből megtudhattuk, a radiátor 80-90%-ban konvekcióval adja le a hőt a helyiségnek. Ez azt jelenti, hogy légáramlás alakul ki a helyiségben. Ezért fontos szempont a radiátorok elhelyezése is. Régi szabály, hogy a radiátorokat lehetőleg a külső falhoz, az ablakok alá kell helyezni, ugyanis így lesz optimális a helyiségben a hőmérséklet eloszlás. Ennek a szabálynak azonban a mai modern és jól hőszigetelt épületeknél már egyre kisebb a jelentősége, de továbbra sem szabad figyelmen kívül hagyni.

Az alábbi ábrán látható a radiátoros fűtés hőmérséklet-eloszlása a helyiség magassága függvényében. Látható, hogy viszonylag nagy az eltérés az ideális hőmérséklet-eloszlástól. A legnagyobb eltérést a belső fal mellett elhelyezett fűtőtest mutatja.

Foglaljuk össze a radiátoros fűtés előnyeit, hátrányait. Előnye, hogy igen gyorsan reagál a szabályzásra és dinamikusan képes a leadott hőteljesítményt változtatni. A többi rendszerhez képest olcsó, könnyen szerelhető, és szervizelhető.

Hátránya, hogy többnyire magas hőmérsékletű vizet kell keringetni benne a megfelelő teljesítmény leadásához. A mai modern lapradiátorok azonban már beérik 50-55°C-os előremenő fűtővíz-hőmérséklettel is, ha megfelelően lettek kiválasztva. Problémát jelenthet az intenzívebb légáramlás miatt a por felkeveredése, amely allergiások számára kellemetlen. Ezért a radiátor folyamatos tisztítást igényel. Valamint korlátozza a helyiség berendezhetőségét.

Kapcsolódó cikkek:
Modern fűtési rendszerek I.: Hőterjedés típusai
Hővisszanyerő szellőztető berendezések
Hőkamerás vizsgálat

Kulcsszavak: , ,

Segítse munkánkat a Like megnyomásával, hogy még több hasznos információt tehessünk közzé a megújuló energiákról!