Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


   Utólagos hőszigetelés: Valóban lélegeznek a falak?

lélegző falakSzinte elképesztő, hogy a lélegző falak legendája még mindig tartja magát a köztudatban. Korrekt módon levezetve a folyamat úgy történik, hogy a lakásban légnemű formában jelen lévő víz az épület határoló elemein keresztül a parciális nyomáskülönbség hatására a szabadba diffundál, tehát egyszerűen a mikroszkopikus réseken elhagyja a helyiséget.

Sokan úgy gondolják, hogy a lakótérben képződött vízpára a falakon keresztül távozik, ezért nem mernek belevágni az utólagos hőszigetelésbe és a környezetükben lévő „szigeteléspártiakat” is a penészképződés veszélyeivel riogatják.

Az energiahatékonyságot szem előtt tartva pedig szükség van az utólagos homlokzati szigetelésre, ezért a fenti tétel cáfolására egy tudományos kísérlet eredményét mutatjuk be megnyugtatásul.

A kísérletben egy hagyományos falazóelemből készült szigeteletlen épület, egy 12- es EPS (expandált polisztirol) és egy 12 cm-es kőzetgyapot szigeteléssel ellátott épület falazatán eltávozó pára mennyiségét vizsgálták. A vizsgálatsorán 4 személy tartózkodott az épületben, amely átlagosan 300g vízpára képződést eredményezett óránként. A kísérlet eredményeként megállapítást nyert, hogy ritka légcserénél a pára 97%-a kiszellőztetett levegővel távozott, átlagos gyakoriságú légcserénél pedig 99% távozott a lakásból a rövid ablaknyitások során, ugyanakkor a három falazat típuson minden esetben hozzávetőlegesen a teljes képződött páramennyiség 1%-a diffundált át, a szigetelőanyagtól függetlenül. A falazat egész felületével számolva ez óránként 4g vízpára elvezetését jelenti.

Tehát racionális módon leszámoltunk azzal a tévhittel, hogy a falazatok „lélegzés” során szabadítják meg lakóterünket a képződött vízpárától, ez minden esetben csak a megfelelően gyakori rövid szellőztetéssel oldható meg. A falazat minimális légáteresztő képességére a hőszigetelés nincs érzékelhető hatással.

Ezért nem mondhatunk mást, minthogy az utólagos homlokzati szigetelés talán a legnagyobb megtakarítást eredményező és leggyorsabban megtérülő energiahatékonyságot célzó beruházások közé tartozik, kijelenthető, hogy bármelyik szigetelőanyag típusról is legyen szó – megfelelő kivitelezés esetén – nem kell tartanunk a túlzott pára vagy penész képződéstől.

Kapcsolódó cikkek:
Homlokzati hőszigetelés: EPS vagy kőzetgyapot?
Cellulóz befújásos szigetelés
Hőkamerás vizsgálat
Homlokzati hőszigetelő rendszer: felragasztás

Kulcsszavak: , ,

Segítse munkánkat a Like megnyomásával, hogy még több hasznos információt tehessünk közzé a megújuló energiákról!