Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


   Megújuló energiák tervezése új házba II.: Hőszigetelés, alacsony hőigény

Sorozatunk második részében az első legfontosabb kérdést járjuk körül, mely a teljes épületünket és fűtési rendszerünket meghatározza. Ez pedig, hogy milyen fűtési és hűtési hőigénye lesz az új házunknak. Egyszerűen fogalmazva ez azt jelenti, hogy épületünk adott hőmérsékleten tartásához, mennyi hőre van szükségünk, mennyi energiát fogunk elhasználni.

Az aktív napenergia hasznosítással tudjuk csökkenteni fűtésszámlánkat és kellemes, világos épületet alakíthatunk ki (épület déli, dél-nyugati és dél-keleti tájolása). Manapság az új épületeknél divatosak a nagy felületű nyílászárók, melyek lehetőséget adnak a napsütéses időben épületünk fűtésére. Sajnos ez együtt jár azzal, hogy nyári időszakban sem kikapcsolható a „fűtés” így védekezni kell ellene árnyékolókkal, és az épület megfelelő hűtésével (ha szükséges). Az ideálisan alacsony hőigény a fűtéshez a hőtechnikai számításokból határozhatóak meg. Javasoljuk több alaprajzi elrendezés és a hozzájuk tartozó hőtechnikai számítások összehasonlítását. Ekkor lehet kompromisszumokat kötni, és bevállalni kicsit magasabb fűtési hőszükségletet, ha ezzel jelentősen csökken a hűtési igény, illetve a helyiségek elrendezése praktikusabb lehet. Ne találgassunk, számoljunk, mert itt már az elején sok megtakarítás szállhat el.
Az alacsony hőszükségelet elérését, azaz minimális fűtési energiafelhasználást az épület külső szerkezetével folytatjuk. A külső teherhordó falazat helyes kiválasztása jelentősen határozza meg az épület klímáját. Ide tartozik az üveg és falfelületek aránya is. A manapság szokványos falazóelemek lukacsos szerkezetűek, melyben levegő található. Ez a szerkezet teszi lehetővé az alacsony hőveszteséget. Falazatból 38-as, 44-es vagy akár 50-eset is választhatunk. A falazóelemek ára minimálisan tér el egymástól, míg a hőátbocsátási tényezőnél jelentős különbségek lehetnek. A 38-as falazat 0,35-0,40-es, a 44-es 0,25-0,3-as, míg a legmodernebb 50-es falazatok már csak 0,15-0,18-as értékkel bírnak.  A mértékegység W/m²K. Ez azt jelenti, hogy a fal két oldalán, 1 m²-en, 1 K hőmérséklet különbség esetén mennyi energia távozik. Mértékegysége Watt. Beruházási költségben egy átlagos épületnél alig 100.000 Ft-os többletköltséget jelent, de egy vastagabb lukacsos falazattal, akár nem is kell hőszigetelnünk. Egy 50-es fal megfelel egy 38-as fal + 10 cm hőszigetelésnek. Sokan esküsznek az ilyen falazatokra, mely teljesen természetes anyagokból biztosítja a kellemes klímát házunkba és ezzel elkerülhetjük a hőszigetelést. Soha nem tudhatjuk, hogy a hőszigetelő rendszerekről mit fognak kideríteni 20 év múlva, ezért egy ideális megoldás lehet.

Ha mindenképpen hőszigeteljük a falakat is, akkor 38-as falazatnál nem kell nagyobbat választani, de a hőszigetelést 10 cm alatt nem javasoljuk. A munkaigény és az anyagköltség különbsége, szinte elhanyagolható egy 5 cm-es és egy 15 cm-es épület hőszigetelő rendszernél. Négyzetméterenként 5.000-8.000 Ft-ot számíthatunk hőszigetelésre, munkadíjakkal és komplett rendszerrel! Ezzel jelentősen csökken a fűtési és hűtési energiafelhasználásunk. Ezt szintén a hőtechnikai számításokban pontosan láthatjuk, milyen vastagságú hőszigetelés, milyen megtakarítást eredményezhet.
Amit mindenképpen kell hőszigetelni, az födémek, aljzatok és tető. Itt veszíti el különben az épület a fűtési energia 20-35 %-át.

A következő képen az látható, hogy mennyi energiát milyen irányban veszít a házunk. Ne csak a falakra koncentráljunk és rendszerben gondolkozzunk. Ha a födémek, aljzatok szigeteléséről van szó, az legalább olyan fontos kérdés, mint a homlokzatok szigetelése!

A hőszigetelés és a falazat kiválasztása mellett, nagyon fontos a minőségi nyílászárók beépítése. Talán ezek között a legnehezebb eligazodni, hiszen itt a nyílászárók megjelenése és műszaki paraméterei is számítanak. Léteznek fa, alumínium és műanyag nyílászárók. Hőátbocsátási tényező nagyban függ a kerettől és az üvegezettségtől. A legjobb műanyag ablakok 6 kamrás kerettel és 3-as üvegezéssel 0,5 W/m²K hőátbocsátási tényezővel rendelkeznek, míg a hagyományosak hatszor rosszabb, 3 W/m²K-értékkel bírnak. Ha itt is jó döntést akarunk hozni, akkor ár-érték és kinézet alapján hasonlítsuk össze házunk hőtechnikai számításait!

Ha ezek alapján megvan a hőszükséglet (kW), akkor tudjunk milyen hőigénnyel (kWh) fog rendelkezni a házunk. A következő részekben ezek szerint tudunk pontosan számolni, melyik technológia milyen beruházással bír és milyen üzemeltetési költséget jelent. Egy új építésű 120-130 m², részlegesen alápincézett, tetőtérbeépítéses épület 6-10 kW hőszükséglettel és 7.200-12.000 kWh hőigénnyel bír. A továbbiakban a mintapéldánk, 8 kW hőszükségletű és 9.600 kWh feltételezett hőigényű ház lesz. Ezt elérhetjük tehát 44-es vagy 50-es falazattal, az üvegfelületek optimális tájolásával és árnyékolásával, illetve 10-15 cm-es hőszigeteléssel és kisebb falazattal (38-as).

Kapcsolódó cikkek:
Megújuló energiák tervezése új házba I.: Kezdetek
Megújuló energiák tervezése új házba III.: Gépészeti helység

Megújuló energiák tervezése új házba IV.: Napkollektor
Megújuló energiák tervezése új házba V.: Agripellet kazán

Megújuló energiák tervezése új házba VI.: Vegyestüzelésű kazán
Megújuló energiák tervezése új házba VII.: Hőszivattyú

Megújuló energiák tervezése új házba VIII.: Fapellet kazán
Megújuló energiák tervezése új házba IX.: Faapríték kazán

Megújuló energiák tervezése új házba X.: Napkollektoros fűtésrásegítés
Megújuló energiák tervezése új házba XI.: Hőleadók

Megújuló energiák tervezése új házba XII.: Fűtésszabályozás

Kulcsszavak: , , , , ,

Segítse munkánkat a Like megnyomásával, hogy még több hasznos információt tehessünk közzé a megújuló energiákról!